A szenátus többségének vezetője, Charles E. Schumer (DN.Y.) szerint a szavazás “jelzés Oroszországnak: nem fenyegethetik Amerikát vagy Európát”.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozása növelné a szövetség katonai eszközeit, különösen mivel mindkét ország jelentős tüzérsége, vadászgépei és haditengerészeti fegyverei már kompatibilisek a NATO rendszereivel.
A terjeszkedés – amely több mint kétszer akkora Finnországot érintené, mint a szervezet közvetlenül az orosz határon – „pont az ellenkezője annak, amit Putyin szándékozott, amikor elrendelte tankjainak, hogy támadják meg Ukrajnát” – mondta Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. .).
A NATO Charta 10. cikke szerint további európai országok csak „közös megegyezéssel” vehetők fel. A hét ország között, amelyek még nem ratifikálták Svédország és Finnország tagságát, van néhány olyan ország, ahol az ellenállás akadályt jelent, mint például Magyarország és Törökország.
Miután Törökország kezdetben kifogásokat emelt a pályázat ellen, június végén megállapodást kötött, amelyben feladja ellenkezését. Ez magában foglalná Finnországot és Svédországot is, ha beleegyezik a Kurdisztáni Munkáspárt vagy a PKK toborzó- és finanszírozási hálózatának bezárásába, és eleget tesz Ankara bizonyos személyek kiadatására vonatkozó követeléseinek.
Akkoriban Recep Tayyip Erdogan török elnök azt javasolta, maradjanak Svédországban és Finnországban. “Tedd a kötelességüket” Mielőtt a török parlament jóváhagyná a NATO-csatlakozási indítványukat. Néhány héten belül pedig Törökország arra figyelmeztetett, hogy több is történhet “boríték” A folyamat sínen van, és elégedetlen a megállapodás feltételeinek előrehaladásával.
Eközben Orbán Viktor, Magyarország tekintélyelvű jobboldali vezetője a texasi konzervatív politikai akciókonferencián várhatóan felszólal. Ezen a héten érdekes álláspontot képvisel a Svédországból és Finnországból érkező ajánlatok kezelésével kapcsolatban.
Még az Egyesült Államokban is van egy kicsi, de hangos csoport, amely ellenzi a NATO-bővítést. A szerdai szavazás előtt Szen. Josh Hawley (R-Mo.) azzal érvelt, hogy Finnország és Svédország beengedése a NATO-ba ellentétes lenne az Egyesült Államok érdekeivel, mert „a NATO bővítéséhez több amerikai haderőre, több munkaerőre, több tűzerőre, több erőforrásra, több költségre lenne szükség Európában, és nem csak most. de sokáig.”
„Legnagyobb külföldi ellenségünk nem Európában van, a legnagyobb külföldi ellenségünk Ázsiában van” – hangoztatta.
Hawley ellenállását saját pártjának tagjai határozottan elítélték.
“Az ezekkel a partnerekkel való szorosabb együttműködés segíteni fog nekünk Oroszországgal és Kínával szembenézni” – mondta Mitch McConnell (R-Ky.) a szenátusi kisebbség vezetője a padlón, és “nemzetbiztonsági slam-dunknak” nevezte a hozzáférést.
Tom Cotton (R-Ark.) szenátor eközben rámutatott, hogy “furcsa” volt, hogy azok a szenátorok, akik Észak-Macedónia 2019-es NATO-csatlakozására szavaztak – amely csoportba Hawley is beletartozik – hirtelen szembeszállt Finnország és Svédország jelöltségével.
– Legyünk őszinték, ki tagadhatná meg Finnország és Svédország nagyon erős ügyeit? Cotton azzal érvelt, hogy azok az országok “Sokkal nagyobb, hatékonyabb és stratégiaibb helyen van.”
A szenátor 2019-ben ellenezte Észak-Macedónia és 2017-ben Montenegró tagságát. Hawley ellenállása különösen figyelemre méltó volt, mert Mike Lee (R-Utah) megszavazta Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba.
Rand Paul (R-Ky.), az egyetlen szenátor, aki ellenezte Észak-Macedónia és Montenegró pályázatát, szerdán nemmel szavazott. Ukrajna orosz inváziója nyomán “határozatlanul meg akarom akadályozni a NATO terjeszkedését Svédországgal és Finnországgal”
A szenátus elutasította Ball azon próbálkozását, hogy a jóváhagyáshoz olyan módosítást csatoljon, amely kifejezetten kimondja, hogy az Egyesült Államoknak az 5. cikk szerinti tagállami védelmére vonatkozó kötelezettségei nem sértik a Kongresszus alkotmányos jogát a katonai erő alkalmazásának engedélyezésére.
Menendez szerint a módosítás “felesleges” a Kongresszus alkotmányos szerepének védelme érdekében. Azt mondta kollégáinak, hogy ez “mélyen káros”, és “önpusztító lenne, ha bármit megtennénk, ha kétségbe vonnánk a NATO melletti szilárd elkötelezettségünket”.
A szenátus szavazással fogadta el azt a módosítást, amely előírja, hogy minden NATO-tag bruttó hazai termékének legalább 2 százalékát védelemre fordítsa.
“Dühítően alázatos közösségi média nerd. Sörimádó. Szenvedélyes alkoholrajongó. Elemző. Tv evangélista.”