Egy kiadó által kiadott Global Competitiveness Yearbook 2023 eredményei Nemzetközi Közigazgatás-fejlesztési Intézet (IMD) Svájcból. Idén a rangsor első öt helyezettje: Dánia, Írország, Svájc, Szingapúr és Hollandia. A maga részéről Argentína a 63. helyen végzett, miután a legutóbbi kiadásban visszaesett az első helyről.
A tanulmány összesen 64 iparosodott és feltörekvő gazdaságot vizsgál, értékelésük során több mint 300 kritériumot vesz figyelembe, négy tényezőbe csoportosítva: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság és infrastruktúra. A felhasznált adatok nemzetközi és nemzeti szervezetektől, magánintézetektől, valamint világszerte több mint 6000 vezérigazgató megkérdezéséből származnak. Argentína esetében az adatokat az Argentin Katolikus Egyetem (UCA) Közgazdaságtudományi Karának, Enrique Shaw Business Studies Kutatóintézete (ISEE) gyűjtötte össze és osztotta ki a vezetőknek.
Latin-Amerikában a régió összes országa a rangsor alsó felében található, Venezuela az utolsó helyet foglalja el (64.), Chile pedig a régió legjobban elhelyezkedő gazdasága (44.), egy helyet előrelépve. Míg Brazília (60), Argentína pedig egy hellyel visszaesett az előző évhez képest (63). Ennek oka, hogy Kuvait a történelem során először szerepelt a rangsorban, ami a részt vevő országok számának 63-ról 64-re történő növekedését eredményezte. Az eredmény okainak jobb megértéséhez szükséges a különböző tényezők és „alfaktorok” elemzése, amelyek egyesítik az egyes kritériumokat, amelyeket a Nemzetközi Emberfejlesztési Intézet részletesen elemzi:
A régió összes országa a rangsor alsó felében található, Venezuela az utolsó helyet foglalja el (64.), Chile pedig a legjobb helyen álló gazdaság a régióban (44.).
A gazdasági teljesítményt tekintve Argentína a tavalyi évhez képest két helyet zuhant, most az 59. helyen áll, ha figyelembe vesszük azokat a „résztényezőket”, amelyeket a rangsor figyelembe vesz, akkor azt láthatjuk, hogy mind a hazai gazdaságban (50.), mind az árakban (62.) jelentősen visszaesett az ország. Ezen a kategórián belül azonban enyhe növekedés tapasztalható a Nemzetközi befektetés (59) és a Foglalkoztatás (49) szekcióban. A nemzetközi kereskedelmi kategória (53) a maga részéről három hellyel csökkent. Az „egyéni kritériumokat” figyelembe véve Argentína fő erőssége a partnerenkénti exportkoncentráció (6), a bruttó tőkefelhalmozás reálnövekedése (8) és a benzinárak (17). Másrészt a gyengeségek közül kiemelhetjük többek között a gazdaság ellenálló képességét (63), a fogyasztói árinflációt (63), a cégáthelyezést fenyegető veszélyeket (63), valamint a GDP-arányos kereskedelmet (61).
A kormány hatékonyságát tekintve Argentína harmadik éve a rangsorban az utolsó helyen végzett. A résztényezőket megvizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy ez az öt kategória közül kettő csökkenéséből adódik. Az előző évhez képest alacsonyabb pozícióját az államháztartás (61) és a vállalkozási jogalkotás (63) okozta. A maga részéről az intézményi keret (63) megőrizte pozícióját, a fiskális politika (58) és az intézményi keret (56) volt az egyedüli tényező, amely pozíciói növekedést mutattak. Az egyéni kritériumokat tekintve Argentína erősségei között szerepel: kamatkülönbözet (2), bevándorlási törvények (2) és a személyi jövedelemadó beszedése (10) a rendelkezésre álló jövedelem stb. A gyengeségek közül kiemelhetjük többek között a beruházásösztönzést (64), a protekcionizmust (64), a jegybanki politikát (64), a támogatásokat (634), a munkanélküliségi jogszabályokat (64).
A gazdasági teljesítményt tekintve Argentína két helyet zuhant tavalyhoz képest, és most az 59. helyen áll
Az üzleti hatékonysági együttható tekintetében harmadik éve nem változott. Az ezt a csoportot alkotó résztényezők feljegyzésével az öt kategória közül kettőben kiemelhetjük a növekedést. Ezek a következők: termelékenység és hatékonyság (55) és munkaerőpiac (50). Az első lett a legfejlettebb, öt hellyel, a második pedig egy helyet lépett előre. Ezzel szemben a pénzügyek csökkentek (64), az attitűdök és az értékek (64) az utolsó helyre kerültek, a vezetési gyakorlat (55) pedig két helyet zuhant. Az egyéni kritériumok tekintetében az ország fő erősségei közé tartoznak többek között a változó piaci feltételek (2), a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nemek aránya (2), a vezetői bónuszok (4). A maga részéről a gyengeségek között találjuk: a társadalmi és gazdasági reformok szükségességét (64), az értékrendet (64), a hitelezést (63) stb.
Végül megjegyezhetjük, hogy a tavalyi pozíció emelkedése után az infrastrukturális tényező nem követte ezt a trendet, és két helyet esett. Ezt a résztényezőszintű csökkenést a következő változók befolyásolták: az alapinfrastruktúra két egységében (62), a technológiai infrastruktúrában (58) egypontos, az oktatásban (50), valamint az egészségügyben és a környezetvédelemben (51) négypontos csökkenés volt tapasztalható. A tudományos infrastruktúra résztényező (58) esetében ez állandó maradt. Másrészt, az egyes kritériumokra fókuszálva, Argentína erősségei a következőkben találhatók: az ipari fogyasztók villamosenergia-költsége (4), a mobiltelefon-költségek (6), az IKT-szolgáltatások exportja (6), az egészségügyre fordított összes kiadás (19) stb. Gyengeségként többek között a technológiai fejlesztés finanszírozása (63), a kommunikációs technológia (63), a technológia fejlesztése és alkalmazása (62), az alap- és középfokú oktatás (61) emelhető ki.
Az idei választásokon kikerülő kormánynak nemcsak komoly fiskális és pénzügyi problémákkal kell megküzdenie, hanem a versenyképesség akadályainak strukturális okait is kezelnie kell a kedvezőbb nemzetközi helyezés érdekében.
A szerző a Shaw Institute for Business Studies, ISEE-UCA igazgatója
“Extrém utazásmániás. Mohó internetes nerd. Popkulturális nindzsa. Vállalkozó. Elemző. Büszke olvasó.”