BRÜSSZEL, szeptember 30. (Reuters) – Az Európai Unió országai pénteken megállapodtak abban, hogy rendkívüli adót vetnek ki az energiavállalatok váratlan nyereségére, és megkezdték a tárgyalásokat az európai energiaválság kezelésének következő lépéséről – egy blokkszintű gázárplafonról.
A 27 EU-tagállam miniszterei pénteken Brüsszelben találkoztak, ahol jóváhagyták a hónap elején javasolt intézkedéseket az emelkedő energiaárak megfékezésére.
A csomag tartalmaz egy adót a fosszilis tüzelőanyag-gyártó vállalatok idei vagy jövő évi többletnyereségére, egy másik adót a fapados áramtermelők magas bevételeire, valamint 5 százalékos villamosenergia-fogyasztás-csökkentést a csúcsidőszakokban.
Regisztráljon most, hogy korlátlanul ingyenesen hozzáférjen a Reuters.com oldalhoz
A megállapodás létrejöttével az EU következő lépése péntek reggel megkezdte a tárgyalásokat az árválság megfékezésére, sok ország szélesebb gázárplafont akart, bár mások – különösen Németország – ellenzik.
„Ezek az ideiglenes intézkedések nagyon jók, de ahhoz, hogy megoldást találjunk állampolgáraink megsegítésére ebben az energiaválságban, ellenőriznünk kell a gázárakat” – mondta Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter pénteki találkozóján.
Tizenöt ország, köztük Franciaország, Olaszország és Lengyelország kérte a héten Brüsszelt, hogy javasoljon árplafont minden nagykereskedelmi gáztranzakcióra az infláció visszaszorítása érdekében.
Belgium, Görögország, Lengyelország és Olaszország a Reuters által csütörtökön ismertetett memorandumban kijelentette, hogy a felső határt “elég magasra és rugalmasan kell meghatározni ahhoz, hogy Európa vonzza a szükséges forrásokat”.
Az országok visszautasították a Bizottság azon állítását, miszerint egy szélesebb gázárplafon „jelentős pénzügyi forrásokat” igényelne a sürgősségi gázvásárlások finanszírozásához, ha a piaci árak meghaladják az EU határértékét.
Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter szerint mindössze 2 milliárd euróra (1,96 milliárd dollárra) lenne szükség, mivel a legtöbb európai import hosszú távú szerződés alapján történik, vagy vezetéken érkezik, könnyű alternatív vevők nélkül.
Része lesz annak a 140 milliárd eurónak, amellyel az uniós energiavállalatokra kivetett váratlan nyereségadót emeli.
Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes és Kadri Simpson energiaügyi európai biztos sajtótájékoztatót tart a magas energiaárakról szóló uniós energiaügyi miniszterek 2022. szeptember 30-i találkozója után Brüsszelben, Belgiumban. REUTERS/Yves Herman
Németország, Ausztria, Hollandia és mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a széles gázárplafonok megnehezítik az országok gázvásárlását, ha nem tudják felvenni a versenyt a vásárlókkal az árversenyes globális piacokon.
Egy EU-diplomata szerint az ötlet “kockáztatja az ellátás biztonságát”, mivel Európa szűkös energiaellátásával a tél felé közeledik, miután Oroszország leállította az Európába irányuló gázáramlást, megtorlásul a Moszkva elleni ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciók miatt.
Az Európai Bizottság is kétségeket fogalmazott meg, ehelyett azt javasolta az EU-nak, hogy szigorúbb árplafonokat állítson be, amelyek csak az orosz gázt célozzák meg, vagy konkrétan az áramtermelésre használt gázt.
Kadri Simpson, az EU energiapolitikai főképviselője kijelentette, hogy “minden orosz gáz árára sapkát kell szabnunk”.
Brüsszel a hónap elején javasolta az ötletet, de a közép- és kelet-európai országok ellenállásába ütközött, amelyek attól tartanak, hogy Moszkva megtorolja, hogy levágja a még mindig nekik juttatott gázt.
Az egész EU-ra kiterjedő intézkedések bevezetésével Brüsszel azt reméli, hogy felülkerekedik a kormányok egyenetlen nemzeti megközelítésén az energiaválsággal kapcsolatban, amely miatt a gazdagabb uniós országok többet tesznek, mint a szegényebb országok, hogy pénzt biztosítsanak a számlákkal küszködő, gyengélkedő cégeknek és fogyasztóknak.
Németország, Európa legnagyobb gazdasága csütörtökön 200 milliárd eurós csomagot tűzött ki a növekvő energiaköltségek kezelésére, beleértve a gázár fékezését is.
Claude Durms luxemburgi energiaügyi miniszter sürgette Brüsszelt, hogy változtassa meg az uniós állami támogatási szabályokat, hogy megakadályozza az országok közötti “őrült” kiadási versenyt.
“Ez a következő határ, hogy nagyobb egységet szerezzünk, és megállítsuk ezeket a belharcokat” – mondta Durmes.
(1 dollár = 1,0182 euró)
Regisztráljon most, hogy korlátlanul ingyenesen hozzáférjen a Reuters.com oldalhoz
Kate Abnett és Gabriela Pacinska riportja; Philip Blenkinsop, Bart Meijer és John Chalmers további jelentései; Vágta: John Harvey
Szabványaink: Thomson Reuters bizalmi alapelvek.
“Dühítően alázatos közösségi média nerd. Sörimádó. Szenvedélyes alkoholrajongó. Elemző. Tv evangélista.”