Az elmúlt évszázadokban a munkavállalók jogaiért nagy küzdelem folyt, ezért ezt minden évben ünneplik és elismerik Munkanap ban ben Mexikó. A fent említett országban a gazdaságilag aktív népesség több mint 60 millió fő – derül ki az Országos Statisztikai és Földrajzi Intézet Országos Szakmák és Foglalkoztatási Felméréséből.
A munka ünnepe: Miért ünneplik ezt a dátumot?
Évtizedekkel ezelőtt a gyárak olyan munkahelyek voltak, ahol férfiak és nők, idősek és gyerekek egyenlő alapon dolgoztak, napi 12 óránál hosszabb műszakban. A fárasztó munkanap alatt nem volt más választásuk, hogy felépüljenek, pihenjenek vagy élvezzék a szabadidőt.
A legtöbb dolgozónak több éven át kellett küzdenie a nyolcórás munkaidő kialakításáért, még az élete árán is. Jelenleg a munkások napja ünnepnappá vált, de nem szabad elfelejteni, hogy ezen a napon azokat tisztelik, akik minden dolgozó tisztességes és igazságos életéért küzdöttek.
Munkanap: A dolgozók által elért célok
A munkavállalók a munkaigényeikért folytatott küzdelemben olyan szerződéses jogokat és juttatásokat szerezhettek, amelyeket a munkajog elismert, szerződésekben és kollektív munkaszerződésekben rögzítettek. Említünk tehát néhányat közülük:
- A munkanap 8 órára csökkentése.
- Munkavállalók társadalombiztosítása: betegségek, munkahelyi balesetek, rokkantság és öregség elleni biztosítás.
- Egyenlő fizetés.
- Minimálbérhez való jog.
- Élvezze a nyaralást.
- jutalmak.
- fizetett szabadság.
- Szakszervezeti jog.
- A sztrájkjog.
Munka ünnepe: Mikor kezdődött ez az ünneplés?
A nemzetközi munka ünnepének eredete 1886-ig nyúlik vissza az Egyesült Államokban. Ezalatt a munkások fáradhatatlanul küzdöttek azért, hogy a munkanapot 8 órára csökkentsék. Hasonlóképpen korlátozták, hogy előzetes indoklás nélkül ne dolgozzon valaki 18 óránál többet, amiért 25 dolláros bírságot kellett fizetnie.
1886. május 1-jén a többségi szakszervezet sztrájkba kezdett. Chicagóban kemény és véres volt a rivalizálás a rendőrség és a munkások között.
Néhány nappal a sztrájk után, május 4-én nagy feszültség közepette nagygyűlést tartottak a Haymarket téren. Azon a napon egy műtárgy felrobbant a téren, és egy rendőr meghalt. Több embert letartóztattak, közülük ötöt halálra ítéltek: három újságírót, egy tipográfust és egy asztalost. „Chicagói mártíroknak” nevezik őket.
Így a 8 órás munkaidőért folytatott küzdelem emlékére és a Haymarket dolgozóinak tiszteletére május 1-je a munkások nemzetközi napja.
Munka ünnepe: Filmek a munkajogokról
A munka ünnepén az emberek otthonról nézhetnek egy, a munkavállalók jogaival kapcsolatos filmet. Íme néhány név:
- Modern idők (1936, USA): A Charles Chaplin által rendezett film a rossz munkakörülményekről és a széles körű tiltakozásokról mesél az 1930-as években az Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején.
- Arcadia (2005, Franciaország): Bruno történetét meséli el, egy papírgyár vezető tisztségviselője, akit a teljes munkaerővel együtt elbocsátanak, és túléli családja jövőjét. A társadalmi lemondás mellett a végsőkig képes abszolút feszültségben tartani a nézőt.
- Az ördög Pradát visel (USA, 2006): A New York-i divat versengő világában játszódik, és egy divatmagazin felsővezetője és fiatal asszisztense közötti kapcsolatról mesél. Meryl Streep karaktere Anna Wintour, az amerikai Vogue igazgatója alapján készült.
- Nonstop Love (2009, USA): Ez a film egy elbocsátó cégen alapul, amelyet más cégek alkalmaznak alkalmazottaik elbocsátására. Ennek a szörnyű feladatnak a felelősének az egész országot be kell utaznia, hogy teljesítse küldetését.
- Inside the Job (2010, USA): Dokumentumfilm a 2008-as világgazdasági válság okairól és felelőseiről, amely emberek millióinak pusztulásához vezetett, akik elvesztették otthonukat és munkahelyüket.
- Fair Pay (2010, Egyesült Királyság): 1968-ban a londoni Ford Dagenham gyár 200 fős varrónője sztrájkba kezdett, és a férfiakkal egyenlő fizetést követelt.
“Csípőbarát szalonna úttörő. Olvasó. Wannabe sörspecialista. Hajlamos az apátiás rohamokra.”